Blog

“Már régóta csinálom ezt a feladatot, és semmi eredménye…” – “Mit fognak szólni a többiek, ha nem leszek jó” – “Kimaradok a csapat életéből…” – “Pont most kellett ennek történnie…mikor előttem áll ez a lehetőség…” – “Pont most történt ez, mikor jó formában vagyok…” – Stb. Egyre több edző és sportoló érzi szükségesnek, hogy egy kisebb vagy nagyobb sérülést követő

“Te nem lehetsz fáradt” – “Fiatal vagy, ahhoz, hogy kiállj…” – “Biztos nem fáj, csak azt hiszed…” – “Nem vagy te ‘cukorból’…” Jól tippelsz, ha azt mondod, ilyeneket edzők mondanak a sportolóknak. Gyakoriak a maximalista szülőktől is hasonló mondatok, de ezekkel inkább edzéseken találkozhat a fiatal. A fiataloknak is bele kell “tanulni” abba, milyen heti 2-3 edzésre járni,

Fáradt vagyok. – Fáj mindenem. – Nehezen mozgok. – Nincs kedvem. – Nincs erőm. – Nem értem a tananyagot. – Nem tudok odafigyelni edzésen. – Álmos vagyok, de nem tudok aludni. – Zsúfolt a heti rendem, nincs időm magamra. – Stb. Mindenki találkozott már saját életében ezekkel a kijelentésekkel. “Tavaszi fáradtság” – sokan ennek tudják be, de itt bizony többről is lehet szó. A

“Burnout” Mi lett volna, ha…. Másként döntök. Máshogy teszek a saját céljaimért. Nem „oda”, hanem „ide” igazolok. Ha más sportot választok. Ha többet edzettem volna pluszban. Stb Korábbi posztomban volt szó a kiégés vs. motiváció zuhanásról, ezeknek a jeleiről. Ma néhány ötletet, hasznos tippet hoztam, amivel visszatalálhatunk motivációnkhoz. Mielőtt valaki elhamarkodottan döntést hoz a jövőjéről,

“Nincs kedvem edzésre menni” – “Nem érdekel az eredmény” – “Nem vagyok már jó” – “Nincs jó kedvem” – “Rosszul alszok” – “Szívesebben csinálnék valami mást” Bármikor eljuthat a sportoló olyan állapotba, amikor azt érzi, hogy elég… Érdemes megvizsgálni az okokat, amiért ez egyáltalán eszébe jut. Érdemes azt is vizsgálni, hogy ez mióta áll fenn, régebb óta, vagy esetleg egy

Minden sportoló életében van nehéz helyzet, vannak olyan időszakok, amikor nem mennek túlzottan jól a dolgok. Lehet ez akár gyengébb teljesítmény, egy “gödör” amibe beleragad kicsit. De lehet ez más külső tényező is, mint például nyeretlenségi széria, vagy éppen kisebb sérülések, amik hátráltatják a fiatalt. Esetleg nem alakul úgy a szezon, ahogy a sportoló tervezi,

Maximalizmus – tökéletességre való törekvés. “Nem hibázhatok” “Jól kell játszanom/versenyeznem” “Hibátlanul kell végrehajtanom a feladatot” “Muszáj, hogy végig pályán legyek” Stb. Elsőre nem tűnhetnek ezek a mondatok olyan rossznak… ám a sportolóra gyakorolt hatásuk bírhat egészen visszahúzó erővel is. Rengeteg negatív stressz fakadhat ezekből. Ha megfigyeljük a szavakat, kell… muszáj… hibátlan… Nem a pozitivitás felé

“Nagyon izgul a sportoló verseny/meccs előtt” “Izzad a tenyere, fáj a hasa vagy a feje” “Nehezebben koncentrál téthelyzetekben” “Hányingere van verseny előtt” “Fél az előtte álló feladattól” + /Szapora légzés, nő a pulzus, idegesség, szótlanság stb./ A stressz külső vagy belső megterhelésre adott nem specifikus válasz, ami kibillenti a szervezetet az egyensúlyi állapotából. Az ingereket pedig stresszornak

Minap egy egyetemi csoportnak adtam interjút, ahol ez a kérdés is felmerült. Sokat gondolkoztam, hogy mi is lehet a legjobb válasz erre, hiszen mindenkinek mást és mást jelenthet. Nagyon sok szülővel beszélgetek a gyermekéről, sportjában az aktuális elakadásról, amiért felkeresett. Ha a szülő fogalmazhatná meg, talán így szólna: “Legyen a gyerekem boldog” “Élvezze azt, amit

Sokszor észrevehetik azt gyermeküknél, hogy: nincs kedve tanulni, nehezen veszi rá a napi feladataira magát, halogatja a teendőket, online órák…online “tesi óra”… nincs kedve edzésre menni, annyi mindent csinálhatna, mégis túlságosan sokat lustálkodik, szinte egész nap(okat), nincsenek versenyek/meccsek – nincs kedve “csak úgy” edzeni. Mennyi problémát vet fel a fiatalok életében is ez a nehéz

Gyakran észreveszed, hogy a gyermeked az egyik mérkőzésén/versenyén kimagaslóan teljesít, majd a következőn árnyéka önmagának? Hogy egy hiba után teljesen leblokkol? Majd hiba hibát követ…vagy a teljesítménye hullámzó? Sokszor szigorú és negatív önmagával szemben? Minden fejben dől el… Valószínű, hogy nem lett ügyetlenebb, nem felejtette el, hogyan kell dobni/rúgni/úszni, vagy éppen bármilyen formagyakorlatot megcsinálni..stb. De

A sportolóimmal való folyamatok során mindig beszélgetek a szülőkkel is, adok egy visszajelzést hol tartunk, merrefelé haladunk gyermekükkel. Természetesen titoktartás köt, de a témákat amiken dolgozunk, főleg kiskorúak esetében érintem egy – egy ilyen beszélgetés során. Mit tegyek szülőként, hogy a gyermekem a céljait elérje? Mit tegyek ha bántják verbálisan a társai? Mit tegyek, ha