Ahogy az előző (facebook) bejegyzésemben írtam, vannak akiknek most jön a pihenő, viszont vannak, akik most mutathatják meg, mire is készültek ezidáig.
Felmerülhetnek ezek a gondolatok:
- “Mostanáig ezt vártam, most mégis megállítanám az időt!”
- “Vajon biztos kész vagyok én erre?”
- “ Mi lesz ha nem lesz jó a futam/az időm?!”
De akár ilyen is:
- “Meg KELL mutatnom…”
- “MUSZÁJ jó időt mennem…”
- “Nem ronthatom el…”
Aggodalom, negatív belső beszéd és nagy presszió.
Nyilvánvaló, hogy nagyon fontosak ezek a versenyek, sokan erre készültek egész évben, akár ettől függ, hogy kijut e világ versenyre valaki, vagy nagyon számít a későbbi versenyek során most, hogy szerepel.
Akár válogatottság is függhet ettől.
Fontos igen, de el kell tudni engedni a belső negativitást, és nem javasolt túl nagy pressziót önmagára helyezni a sportolónak.
Úgy hathat ez rá, mintha valami jó nagy ólómmal teli hátizsákot is cipelne.
Van egy jó mondás, ami megragadt bennem:
“Amikor nagyon számít, akkor versenyezz úgy, mintha semmi sem számítana”
Valóban, akkor képes a sportoló flow – ba (áramlatélménybe) kerülni, (többek között) amikor elengedi azokat a gondolatokat, amik a jövőre irányulnak.
Pl.:
- „mi lesz, ha majd..?!”
- „ki mit szól..?”
…és elengedi a múltra irányulókat is.
Pl.:
„tavaly jobb voltam…”
„ezen a pályán nem ment…”
„őt még soha nem győztem le…stb.”
Ami a múltban történt, már nem tudjuk megváltoztatni.
Ha jó volt, ha rossz, egyet tudunk vele tenni, elfogadni és tanulni belőle.
Az pedig, hogy mi lesz majd, senki nem tudja.
Kár ezen aggódni, rengeteg energiát megspórolhat magának a sportoló.
Ami fontos: az a JELEN!
Mi van most itt ebben a pillanatban, helyzetben.
Bizonyított tény, azok a sportolók képesek hozni azt, ami valóban bennük van, akik a jelenben gondolkodnak.
Tegyük fel ott állunk a rajtnál, és azon agyalunk ki milyen pozícióból indul…“bezzeg” neki jobb helye van stb.
Vagy azon, hogy mi lesz:
„ha nem jól veszem a kanyart”
„ha rossz lesz a fordulóm akkor mennyi időt vesztek..”
„vagy vajon kik ülnek a lelátón?”
Vajon így a jelenben vagyunk? Nem!
A jelenben lenni egy rajtnál annyit tesz, hogy a fókusz csak magamon van, itt én számítok.
Ha azt mondogatom magamban, hogy “jó vagyok, meg tudom csinálni” stb. az szuper.
Tisztában vagyok mennyit dolgoztam ezért, hogy most itt legyek, és tudom mire vagyok képes, akkor semmi mást nem engedek be a fejembe, ami kizökkenthet.
Akik dolgoztak/dolgoznak velem, számos technikát felsoroltak, amiket biztosan használnak a versenyeik során!
Ha az izomzat és tehetség adott, mentálisan pedig rá lehet mindezekre segíteni!
Sok sportolóm van épp versenyen, vagy készül pár hét múlva sorra kerülő versenyére.
Szorítok nekik, és várom a beszámolókat.
Tehát maradjatok a JELENben, hajrá!
„Mindent az utánpótlásért”!
Elit Programunk 1. Eleme: Mentális felkészítés
Lazar Project – Sport coaching