Ez az a helyzet, amit sokan észre vehetnek kívülről.
- “Túl izgulja a versenyt.”
- “Edzésen olyan jól megy neki…”
- “Ideges”
- “Hányingere van, amit hányás is kísér olykor…”
- Stb.
De kezdjük az elején.
Mi is a stressz?
“A szervezetnek az ingerre adott válasza. Amikor a szervezet kilendül a nyugalmi állapotából, és fokozottan reagál az ingerekre.”
Tehát amikor stresszesek vagyunk, mindig tudjuk mi okozza ezt.
Legyen az egy új helyzet, új csapat, iskolaváltás, kollégiumba költözés. Akár egy téthelyzet, fontos mérkőzés, vagy egy verseny.
Amikor kiszakadunk a megszokottból, amikor már “nem mindegy” az eredmény. Amikor a komfort zónán kívülre kerülünk.
/befolyásolhatatlan események, traumatikus események, kihívást jelentő események/
Erre a szervezet reagál.
Három szakaszra bonthatjuk a stresszhez való alkalmazkodást:
- Amikor a test riadót fúj az alkalmazkodást igénylő helyzetre. Az ellenállóképesség csökken, az illető támadni vagy védekezni tud.
- Az ellenállás szakasza. Amikor a test igyekszik alkalmazkodni a stresszt kiváltó tényezőhöz.
- A harmadik szakasz a kimerültség. Megjelenhetnek ilyenkor a stresszel kapcsolatos betegségek, és azok jelei.
A stressz lehet pozitív is, és persze a legtöbben már tapasztaltuk a negatív változatát.
A pozitív stressz, az az izgalom, amikor várakozunk, alig várjuk, hogy belecsapjunk valamibe, lehet az egy mérkőzés vagy verseny. Valamennyit ebből biztosan viszünk, csak az a nem mindegy ez átalakul e negatívvá.
Pozitív stresszre szükségünk van. A negatívra pedig nem nagyon lenne, de mégis számtalanszor élheti át a sportoló.
Testi tünetek is kísérhetik a túl izgulás állapotát, amikor görcsössé, idegessé válunk.
Előfordul, hogy már annyira izgulunk, hogy azt sem tudjuk mit kell csinálni, vagy amit egy nyugodt környezetbe hibátlanul elvégzünk, az ilyenkor mintha szertefoszlana…
Testi tünetek lehetnek:
Izzadó tenyér, gyomorgörcs, száj szárazság, hányinger, hányás stb.
Lehet hogy valaki ilyenkor szótlan, míg más fecseg mindenféléről.
Mindenki másképp reagál a stressz helyzetre.
Amikor stressz ér minket, a szervezetnek jó sok energiára van szüksége, hogy ha kezdetben még lehetetlen is, de megküzdjön vele.
/Pl. Ezért is lehet, ha egy kemény vizsga, vagy verseny után kimerültek vagyunk, esetleg fáj a fejünk, vagy nincs étvágyunk./
Fontos kiemelni, hogy van különbség stressz és szorongás között. Még akkor is, ha a túlzott stressz, ami kezeletlen, előbb utóbb szorongáshoz vezethet.
A szorongás esetében nem tudjuk megmondani, mi az oka, mi váltja ki, és nem “csak” időszakosan van jelen, mint a stressz, hanem hosszú folyamat, ami a mindennapjainkat megkeserítheti.
Ha a sportolók helyzetét nézzük inkább beszélhetünk negatív stresszről. Tehát mindig van valami, vagy akár valaki (annak a jelenléte), ami kiválthatja.
/Ha valaki azt veszi észre egy fiatalon, hogy fásult, gyakran levert, negatív és szomorú, depresszív tünetei vannak, ott a szülo mindenképpen keressen fel szakembert./
Lehet dolgozni az ellen, ha valaki rosszul éli meg ezeket a kihívást keltő és nehéz vagy annak tűnő helyzetek.
- Segítség lehet, a különböző relaxációs technika
- Jó, ha tudjuk, hogyan küzdünk meg a stresszel (teszt – amit az üléseimen indokolt esetben előveszünk)
- Ha ismerjük magunkat, és azt, milyen cselekvésekkel tudjuk a stressz által elveszített energiáinkat visszanyerni.
- A pozitív belső beszéd.
- A tökéletes meccs vagy verseny napi rutin kialakítása.
- Különböző stressz oldó technikák elsajátítása.
- Beszélgetés.
Amikor lámpalázról, idegességről beszélünk, vagy az a nagy kérdés: miért nem megy versenyen az, ami edzésen nagyon is jó…jusson eszünkbe, hogy a stressz egy negatívan befolyásoló tényező is lehet.
Persze lehet ilyenkor dolgunk az önbizalommal, a koncentrációval és társaikkal. De ördögi kör ez. Itt minden mindennel összefüggésben állhat.
Ezért is fontos a fokozatos és folyamatos fejben edzés.
Akár jelen van a negatív stressz akár nincs, érdemes edzeni az élsport adta kihívásokra és nehézségekre fejben is!
“A jövő példaképeit neveljük”
Elit Programunk 1. eleme: Mentális felkészítés
Lazar Project – Sport coaching