Önbizalom és gyerekek

Mit is jelent az önbizalom?

Ahogy említettem egy blogsorozat következik, ahol átbeszélünk néhány fontos témát, területet.

Az előző posztban az önbizalmat hoztam példának.

Hogy mennyire könnyen “dobálóznak” sokan ezzel, ha esetleg egy rosszabb teljesítményt látnak, vagy valami változást a sportolón.

De mi is az az önbizalom?

A sportoló bízik abban, hogy megoldja az előtte álló feladatot, helyzetet.

Bízik a saját képességeiben.

Egy másik nézet szerint: a sportoló bízik abban, hogy amire képes egy helyzetben, azt meg is fogja tudni valósítani.

Mi alakítja az önbizalmunkat? 

Az nagyon fontos, hogy kapjon a sportoló pozitív visszacsatolást (dícséretet), de az önbizalomnak ott bennük, legbelül kell hogy helyén legyen. Ott magunkban. A gondolatainkban. A hiedelmeinkben.

Ehhez fontos a pozitív énkép. Azaz, hogy elhiszem magamról, hogy bármilyen helyzettel álljak is szembe, én azt meg fogom tudni oldani.

Fontos a belső kontrollhit. Azaz bízik abban, hogy kerüljön bármilyen helyzetbe, van valami a “tarsolyában”, amivel azt megoldja.

Fontosnak tartom még, hogy a pozitív élményekhez mennyire tudnak hozzáférni. A sikeres sportolók, magukat képesek pozitívan látni, és könnyebben behoznak az emlékeikből olyan sikerélményeket, amikor valamit nagyon jól csináltak, és ebből “táplálkozni” tudnak.

Míg azok, akiknek kevés az önbizalmuk, gyakran a negatív, nem jól sikerült élményeiket emlegetik fel.

Ők nehezen engedik el, akár a már jól sikerült helyzetmegoldást sem képesek, ténylegesen jóként elmenteni.

Ahhoz, hogy megtartsuk az önbizalmat, képesnek kell lennünk tanulni a hibákból, illetve egy nem jól sikerült versenyhelyzetből képesnek kell lennünk leszűrni mit csináltunk jól, és elfogadni amit rosszul, majd azon a következő edzéseken dolgozni (nem azonnal a versenyen vagy meccsen – ott elengedni kell). Tehát nem ingat meg a rossz teljesítmény, nem kerülünk padlóra hetekre, és nem okoljuk magunkat napokig. (Persze ehhez kell a környezet segítsége, akik inkább javítják a hibát, mint felemlegetik azt).

Fontos a pozitív élmények felidézése, a kép behívás. (pl.inmagináció)

Ide tartozik még a pozitív belső beszéd, amit már sokszor hallottatok tőlem. Mindig azzal példálózom, hogy az élsport egy út, és mikor végig megy rajta a sportoló, útközben mindig lesz majd olyan, aki jobban tudja, aki majd megmondja, akinek tetszik a sportoló stílusa és akinek nem. Lesz olyan, aki majd szid, aki hibáztat.

DE saját magával a sportolónak megengedőnek kell lenni, és önmaga legnagyobb szurkolójának.

Erre (is) nagy segítség az, ha pozitív a belső hang.

A teljesség igénye nélkül, összeszedtem a főbb pontokat, amik segíthetnek javítani az önbizalmat. Amiktől pozitív irányba mozdítható az önmagamban vetett hitem erőssége.

De természetes, ha egyedül, otthon, a szülők segítségével esetleg ez nem megy. Nem azért, mert a szülők nem lennének jók, vagy eléggé tapasztaltak. Hanem azért, mert sokkal könyebb egy külsős személy segítségével dolgoznia önmagán a sportolónak. Ezt sokaknál tapasztalom.

/A következőkben olvashattok majd arról, mik gátolják az önbizalmat./

Ha úgy érzi a sportoló, vagy a környezete, hogy nem hisz magában, hogy nem tudja kiadni a téthelyzetben azt ami benne van, vagy amire egy edzésen képes, ha túl sok negatív élmény érte/éri a versenyeken meccseken, akkor mindenképp hasznos dolgozni kiemelten ezen a területen is.

Ne hagyjuk a gyerekeket sokáig benne ragadni egy elakadásban.

„A jövő példaképeit neveljük”

Elit Programunk 1. eleme: Mentális felkészítés

Lazar Project – Sport coaching